<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Új perspektívák</provider_name><provider_url>https://perspectives.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Perspektívák</author_name><author_url>https://perspectives.cafeblog.hu/author/perspektivak/</author_url><title>89 - 40</title><html>&lt;blockquote&gt;
&lt;p&gt;&lt;img class=&quot;alignnone size-medium wp-image-445&quot; src=&quot;https://perspectives.cafeblog.hu/files/2020/09/0168BC8B-3B90-44DE-90B9-DB22CA8D5933-300x225.jpeg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;225&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
&lt;/blockquote&gt;
&lt;p&gt;Új perspektívák #perspectives &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;40&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Néhány napja jutott eszembe, hogy bizony 40 leszek. Nem tekintek rá úgy, mint egy misztériumra, de azért elgondolkodtam ezen a tényen. &lt;br /&gt;Egyáltalán nem érzem magam ennyi idősnek. Számomra valahol 10 éve megállt a korom. De nincs is ezzel baj, az évszám is csak egy szám. Nekem az a fontos, hogy mit látok benne. Azt látom, hogy van két szép gyerekem, vannak szerető szüleim, van szerető férjem, vannak csupa szív barátaim és céljaim! Többet most nem kívánok és kívánhatok. &lt;br /&gt;És mindenért azt mondom, köszönöm!&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Lépés indul (a negyvenes éveimbe)!&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>